Az ősz meleg ölelése, az intimitás újraéledése: ez a vénasszonyok nyara
Ahogy a szeptember vége és az október eleje beköszönt, a természet gyakran egy utolsó, meleg öleléssel kényeztet minket – ez az időszak, amelyet sokan „vénasszonyok nyara” vagy “indián nyár” néven ismerünk. A nyár utolsó napsugarai és az ősz lágy szellője együttesen hozzák létre ezt a különleges időszakot, amely tökéletes alkalom lehet arra, hogy újra felélesszük az intimitást és a szenvedélyt a párkapcsolatunkban.
Vénasszonyok nyara, avagy a cseppet sem bántó megfogalmazás
Az elnevezés eredete mélyen gyökerezik a népi hagyományokban és megfigyelésekben. A "vénasszonyok nyara" kifejezés a közép-európai kultúrkörből származik. A szeptember végi, október eleji időszakban a hőmérséklet napközben már erősebben ingadozik. Az esték, éjszakák, hajnalok már kifejezetten hűvösek de napközben még nyárias melegre szökik fel a hőmérő higanyszála. Szépen illusztrálja ezt Petőfi Sándor Szeptember végén című versében*. A szépkorú asszonyok ezekben a meleg, napsütéses órákban gyakran ültek ki a házuk elé a padra begyűjteni a nap utolsó meleg sugarait. Ebben az időszakban az időjárás még egyszer felmelegszik, a levegő megtelik aranyló napfénnyel, ami egyfajta utolsó ajándék a nyártól az utcákon üldögélő időseknek. Ez az átmeneti melegség és fény, a nyár utolsó lehelete inspirálta a kifejezést.
Más kultúrákban, különösen az angolszász világban, ezt az időszakot „indián nyárnak” nevezik de hazánkban is egyre elterjedtebb, mivel többen tartanak a vénasszonyok nyara elnevezéstől - attól tartva, hogy esetlegesen bántő lehet. Az indián nyár elnevezés eredetére három teóriát is találtunk:
- Itt is a természeti megfigyelésekhez köthetően az indián nyár olyan meleg időszak, amely az őszi hónapokban érkezik, és gyakran jellemző az Egyesült Államok keleti részé Az indián törzsek ezt az időszakot használták ki vadászatra, mivel a meleg idő visszatértével az állatok is aktívabbak lettek.
- Másik teória szerint az 1700-as években ismerték fel és jegyezték le először az indiánok ezt a meteorológiai megfigyelést, miszerint az ősz ezen időszakában gyakran van egy évről-évre visszatérően meleg időszak. A teória szerint a megfigyelést lejegyző népcsoportról kapta meg az indián nyár elnevezést.
- A harmadik “eredet-story” szerint a fehér lakosság körében az indián név egyet jelentett anno a “hamis, csaló” kifejezéssel, hiszen az amerikai lakosság így tekintett az amerikai őslakosokra. Ez az értelmezés szerint a "csalóka nyár" nem más, mint egy hamis ígéret az időjárástól a kellemes, meleg, száraz napokra, melyeket hamarosan hűvös, borús, ködös, esős őszi időjárás követ majd.
Az ősz és az intimitás
Az ősz a befelé fordulás, a meghittség időszaka. A természet visszahúzódik, a levelek aranyba és vörösbe borulnak, és egyre több időt töltünk otthon, szeretteinkkel. Ez az időszak különösen alkalmas arra, hogy mélyebben kapcsolódjunk egymáshoz, és újra felfedezzük az intimitást.
A hűvösebb estéken, amikor már nem vonz a szabadtéri programok sokasága, egy romantikus vacsora otthon, egy közös fürdő vagy egy esti séta a lehulló levelek között tökéletes alkalmat teremthet arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Ezek az apró, de jelentőségteljes pillanatok segítenek megerősíteni a kapcsolatot, és újraéleszteni a szenvedélyt.
A vénasszonyok nyara tökéletes alkalom arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki, és friss lendületet adjunk a szerelmi életünknek. Az erotikus játékok, érzéki és bódító masszázsolajok vagy akár egy új sexy fehérnemű mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felforrósítsuk ezt az időszakot.
Vessük bele magunkat élvezettel a közös őszi kalandokba!
Jöhet ide valami olyan termékajánlás, ami inkább kuckózós alkalmakhoz való, cikkhez kapcsolódó. Társas, illóanyagos-aromás cucc, vagy akár csak ősz szín jegyeibe csomagolt termékek pl: narancs, föld színek, stb….
Ha szeretnétek bemehet a vers is, nem muszáj:
*SZEPTEMBER VÉGÉN
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világbol
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
Petőfi Sándor:
Koltó, 1847. szeptember
⇩ TERMÉKAJÁNLÓ ⇩ |